Lecsukom szemem,
a lelkek buborékként
táncolnak köröttem.
Nézem, nézem,
ahogy kerülgetik
egymást,
csillognak egymásnak
szépen.
Néha összesimulnak,
összeérnek.
Gyönyörű pillanat,
a fényes kis csillagok
megszületnek.
Rátekintek az égre,
találgatok,
vajon én melyik vagyok
és ki az a lélek,
akitől én az égen
csillagként élek…

MoMo
2009. június 30