~ A buszon egy óvodás kislány mellé leül egy tetovált csávó…
A kislány nézi, majd megszólal: nem jön le a filc, mi? 🙂
a buszon …

~ A buszon egy óvodás kislány mellé leül egy tetovált csávó…
A kislány nézi, majd megszólal: nem jön le a filc, mi? 🙂
ez van …
a jövőmet nézem
a múltamat látom
ez van barátom
MoMo
2012.04.
UBUNTU = Vagyok, mert vagyunk
Egy antropologus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolt egy játékot: letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt:
– aki előbb odaér az nyeri a gyümölcsöt! Erre a gyermekek mind felálltak, kézenfogták egymást, es együtt szaladtak érte. Megkérdezte, hogy miért nem versenyeztetek?
Mire ők: Ubuntu. Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?
E törzs nyelvén Ubuntu annyit tesz: Vagyok, mert vagyunk…
Hogy valaki szeret-e engem vagy nem, azt csak én tudom megmondani. Mert a másik mondhatná, hogy nagyon szeret engem, de ha nekem teher, akkor nem szeret. Vagy ha engem úgy szeret, ahogy õ gondolja, hogy engem szeretni kell, és nem úgy szeret, ahogy én szeretném, hogy engem szeressenek, akkor nem szeretnek. Tehát engem meg kell ismernie annak, aki engem szeretni akar. És nekem meg kell ismernem azt, akit én szeretni akarok. Feldmár András
Malacka: – Micimackó hogy mondod azt, hogy szeretet? :O
Micimackó: – Azt nem mondod, hanem érzed. :))
pár percet itt tölt,
hogy utóbb időtlenül
hiányozhasson….
veled haltak a szivárványok
a végtelenbe sírtalak”
(Csabai Andrea)
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett – már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam – elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!