Féltelek …

féltelek ...

watch?v=E6Ca7zC_b8c

Nagyon féltelek

Soha nem hagynám ki,
hogy ne nézzem meg
a villamoson, a tereken
a nő fülbevalóját,
a gyerek mosolyát,
a férfi tekintetét.
Ma mégsem láttam semmit,
csak a földet, a betont…
A látogatás után is
veled voltam gondolatban,
éreztem minden rezdülésed,
fájdalmadat.
Csak a szemed láthattam,
ma is.
Már elhiszem,
hogy oda soha nem süt be a nap.
Te most nem láthatod milyen
a nap sugara, az ég kékje,
senki nem foghatja a kezed.
Reménykedem, hogy szívedben
érzed, hogy ki van melletted,
és ki van ellened.
Szeretnék segíteni.
Félek, nem lehet.
Az éjszakák hosszúak.
Nagyon féltelek…

Theremin

watch?v=w1EeHQ9_dmoA kép Petri Mór alkotása

Theremin

Egyszer én is megtanulok
thereminnel zenélni,
még szeretném
a szívem dallamát
megélni.

.

Egyedül bandukolok.
Olyan mintha jönne
mögöttem
valami vagy valaki.
Hátra fordulok,
még mindig egyedül
vagyok.
Csendesnek tűnik az este,
mégis a távolból hallom,
hogy valahol
valami vagy valaki
hívogat.
Visz a lábam,
én meg megyek vele.
A kastély elhagyatott,
az ajtaja résnyire nyitva.
Megyek a hang után.
Gyertyaláng, félhomály,
valami és valaki.
Gyönyönyű.
Ezt másképp nem tudom
mondani.
Becsukom szemem
és hallgatom.
A férfi szeme lehumva.
Nem is tudja,
hogy én is ott vagyok.
Hangtalan, ahogy jöttem,
távozom.
Kísért a pillanat.
Kísér a csoda.

.

Egyszer én is megtanulok
thereminnel zenélni,
még szeretném
a szívem dallamát
megélni.