„A szerelmesek félni kezdenek, ha simán mennek a dolgok. Feltámad bennük az érzés, hogy talán eltűnőben van a szerelem. Amikor a szerelem lecsendesül, minden elsimul. Akkor a szerelem olyanná válik, mint a barátság, és ennek megvan a maga szépsége. A barátság a szerelem krémje, legbenső lényege. Ezért csendesülj le! És ne nyugtalankodj, mert az előbb-utóbb bajt okoz. Az elme folyton bajt akar okozni, mert akkor marad fontos, ha nincs semmi baj, elveszíti fontosságát. Amikor minden csendes és békés, az elme félni kezd. A cél túllépni az elmén. Ezért segítsétek egymást csendben maradni, és megőrizni a dolgok sima folyását. Ha a másikban rémület ébred, próbálj segíteni.”
(Osho)