Már megint tavasz

Hormonjaim táncikáltak éppen,
nagy cuppanást hallottam.
Ó, mi történt velem,
Erósz csibészkedik tán velem?
Na jó, hagyom magam
egy kicsit.
Ismerős ez a tavaszi szél,
tudom, hogy honnan fú.
Semmit nem tehetek ellenne.
Különben is szeretem amikor
a csillagok szebbek,
és semmi nem történik,
csak lebegek.

MoMo
2010. március 13.

Ady Endre: Az örök gyermekség

Édes átok:
Utolsó napig és hajszálig
Gyermek-szemmel
Nézni a világot.
Újra-újra
Megborzaszt az emberi rosszság,
Szepegéssel
Borzalomba fúlva.
Kérded, kérded:
Mért nem vagyunk mind tiszták és jók?
S jön a válasz
S a választ nem érted.
Jön a válasz
S úgy hallgatod, mint riadt gyermek
S reszketsz, mint fa,
Félig-zöld és száraz.
S szólsz: bús kincsem,
Te, szakadatlan, vén gyermekség,
Úgy imádlak:
Egyebem úgysincsen.