Hol van az a kis ház, hol kevesen járnak?
És ahol szeretnek, és csak reám várnak,
És csak reám várnak.
…
Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra?
Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra,
Fénylő csillagokra.
Merre nincs csillagfény – arra fogok menni,
Ott fognak igazán engemet szeretni,
Igazán szeretni.
Fodor Ákos:
KIMITTUD
Van, ki gyorsan fut.
Van, ki gyorsan olvas, ír.
Én gyorsan érzek.
‘ …hogy éget a semmi,
hogy fáj a nincs…
… Furcsa napok.
Az ágyadba újra csak befekszem,
és fogom a kezed.
Így múlik el az életünk.
Nem szólsz,
csak odanyújtod nekem.
Csak érezteted, hogy jó most így.
Csendesen.
Erőd fogytán,
hallgatom szuszogásod.
Kísérlek utadon.
Ha kérdeznéd, hogy most mit érzek?
Mondanám neked, hogy
hol itt vagy, hol odaát…
Talán lebegsz,
néha felremegsz,
hogy meddig kell,
meddig kell
szenvedned.
… igen …
Ezt mondtam volna talán,
ha kérdezed.
A félelmeimről,
hogy elveszítelek,
talán soha nem beszéltem volna.
Tudtuk.
Tudtad.
Tudtam.
‘Ne mondjátok: “Megtaláltam a léleknek útját”.
Mondjátok: “Találkoztam a lélekkel, mely az én utamon jár”.
Mert a lélek minden úton jár.”
(Gibran Khalil)
azt hogy a teát minden reggel
kétszer főzöd át nekem
mert azt hiszed
… hogy ettől feldobódom rendesen
pedig dehogy,
dehogy kedvesem
azt, hogyha hisztizek, hagyod
ha nem szólalok meg
a miértet is tudod
azt, hogyha hűvös a reggel nélküled
távolból is betakarsz engemet
MoMo
2009. július
” A rengeteg emberből, akivel eddig találkoztam, te vagy az egyetlen, aki miatt ilyen idióta szívecskéket rajzolok.. „
Utolsó mikulás
amikor minden lépés fáj
a lépcső is iszonyú hosszú már
de tudod hogy gyermeked
várja a csodát
a csizmácskába rejtett kis csodát
és te megteszed
talán tudod,
hogy mikulás már
soha többé nem lehetsz …