Menj tovább !

“Ha azon gondolkodsz, merre kellene menned, soha nem jutsz sehová. Csak az út hoz tapasztalást, legyen az bármilyen is. Ez az, ami tanít, ami csiszol. Csak a saját tapasztalásod az, ami előre visz. Ezer útikönyv nem ér fel egyetlen lépéssel. Menj! Még, ha félsz is, csak MENJ!” (zen)

Pál Feri: A szorongástól az önbecsülésig

“Amikor elakadunk, a lélektani munkán kívül két tényező lehet segítségünkre. Az egyik az erkölcsi tartás, a másik az eleven spiritualitás. Például van valaki, aki nem tud biztonságosan kötődni – Magyarországon minden második felnőtt ilyen. Belép egy társkapcsolatba, de ha akarna, se tudna stabilan kötődni a másikhoz, mert sebzett – tehát könnyebben kibillenthető, elragadható, elcsábítható. Főleg, ha hiányérzete támad, ilyenkor ugyanis nem azt ismeri fel, hogy amit kap, azért kevés neki, mert nem kötődik eléggé a másikhoz, hanem azt, hogy a társa nem ad neki eleget.

Mi az, ami ilyenkor segíthet? Az erkölcsi tartás. Ám az a tapasztalatom, hogy sokak életében ez a megközelítés csak egy ideig számottevő, majd a nehézségek állandósulása miatt átlépnek rajta. Az erkölcsi igényességünk tartást ad, és mutatja a helyes irányt, de nem gyógyít be minden sebet. Ezért vannak sokan, akik kiábrándulnak belőle, mert a morális elkötelezettségüktől várnak olyan gyümölcsöket, amelyeket az nem teremhet meg. Például, hogy a kitartásukból, hűségükből elégedettség, boldogság teremjen. Az elköteleződés ugyanis a boldogságnak csak az egyik föltétele, és nem pótolhat más összetevőket.

A másik, segítséget adó tényező a spiritualitás. Ráébredhetünk, hogy senkit se szeretnek úgy, ahogy arra szüksége volna. Ha ezt el tudjuk fogadni, az segít bennünket abban, hogy a társunkkal együtt tudjunk élni. Különben repülhetünk, mint a méhecske, egyik virágról a másikra, hogy valaki éppen úgy szeressen minket, ahogy arra vágyunk. E helyett rádöbbenhetünk, hogy az élet senkinek sem ad meg mindent. A spiritualitásunk tehát gyakran nem megold, hanem élhetővé, értelmessé tesz nehéz élethelyzeteket. Segítségünkre van, hogy egy problémát meghaladjunk, kinőjünk.”

MoMo :-)

10155342_648720341832254_1204660872586596639_n
…”Momo mindenkit meghallgatott, kutyát, macskát, tücsköt, békát, még az esőt is, meg a szelet a fák lombjában. A maga módján minden őhozzá beszélt. Egy-egy este, ha már minden barátja hazament, még soká üldögélt magában a régi színház k…öves kör-körében, fölötte a csillagoktól villódzó ég boltozódott, ő meg csak hallgatta a nagy-nagy csöndességet. Aztán úgy tetszett neki, mintha egy hatalmas fül közepében ülne,s ez a fül a csillagmindenségbe kihallgatózna. Olyan volt, mintha halk és mégis hatalmas muzsikát hallana, s ettől a szíve elszorult. Ilyen éjszakákon különösen szép álmai voltak. S aki még mindig azt hiszi, hallgatni valakit, valamit nem különös dolog, próbálja meg egyszer, ő is ilyen jól figyelne-e?”… (MichaelEnde : Momo)