Adamis Anna: A csend

1391989_647996591912397_240857437_n

Fölébredt egy meg nem írott dal.
Hang nélküli hangon megszólal.
Fölkapom rá én is a fejem,
sebességet vált rá a szívem.

Halkan járok lépteim fölött,
a semmit érzem tíz ujjam között,
hallgatom, mi sosem hallható,
s többet mond, mint egymillió szó.

Furcsa zaj a csend,
furcsa hang a csend,
furcsa dal a csend.

Megérint a csend, mint jóbarát,
szomjazom a képzelet-szavát,
éhes vagyok, bontja asztalát,
s a holnapot, mint almát nyújtja át.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>