féltelek ...
Nagyon féltelek
Soha nem hagynám ki,
hogy ne nézzem meg
a villamoson, a tereken
a nő fülbevalóját,
a gyerek mosolyát,
a férfi tekintetét.
Ma mégsem láttam semmit,
csak a földet, a betont…
A látogatás után is
veled voltam gondolatban,
éreztem minden rezdülésed,
fájdalmadat.
Csak a szemed láthattam,
ma is.
Már elhiszem,
hogy oda soha nem süt be a nap.
Te most nem láthatod milyen
a nap sugara, az ég kékje,
senki nem foghatja a kezed.
Reménykedem, hogy szívedben
érzed, hogy ki van melletted,
és ki van ellened.
Szeretnék segíteni.
Félek, nem lehet.
Az éjszakák hosszúak.
Nagyon féltelek…