Ugye nem baj …

Ugye nem baj,
ha most kicsit elmegyek,
ha nem simogatom testedet,
ha nem mondok érted reggeli imát,
ha kicsit elfelejtem nevedet,
ha nem akarok mindennap
együtt ébredni veled.
El kell menjek,
hogy újra megszeresselek.

MoMo
2009.03.18.

Mimóza lélek

Ma is jó éjszakát
kívánt a bánat.
Szomorú vagyok.
Már sohasem láthatlak
olyannak,
ahogy megálmodtalak.
Fájtak a szavak,
a tettek,
a meg nem tettek.
A gondolatokról
már írni sem merek.
Vigaszul rózsafát
ültettél síromra,
Te nem tudhattad
hogy ott soha
nem virágozhat
a bimbója.

Megbocsájtottam
egyszer,
kétszer,
százszor.
Azt hiszem,
Te tényleg
lemondhatsz
az ezeregy éjszakáról.

*.* *.* *.* *.* *.* *.*

tudd meg,
hogy másnap reggel
már megint úgy kelek fel
hogy nem szeretni
soha nem tudnálak

*.* *.* *.* *.* *.* *.*

még mindig ölellek Téged
én, egy mimóza lélek

MoMo
2009. július 04

… elgondolkodtató …

” Pszichológiai kísérletek egész során bizonyították be, hogy ha például egy diákcsoportot tekintélyelvűen nevelnek, majd hirtelen átállnak a liberális-demokratikus nevelési módszerekre, akkor a csoport nem demokratizálódik, hanem megőrül. Elveszti a normatíváit, az orientációs pontjait, megbolondul attól, hogy mindent lehet. ” (Popper Péter)